Ipolydamásd várai, alapítvány
A szervezet bemutatása
Az Ipolydamásdi Várak Megmentéséért és Régiófejlesztéséért Alapítványt a Pest-megyei Bíróság 2001. október 25.-én az 1.Pk.60.356/2001/2.sz. végzéssel, az AM.2131. szám alatt nyilvántartásba vette.
Az Alapítvány székhelye: Ipolydamásd, Fő út 15.
Adószáma: 18693018-1-13.
Bankszámla száma: 11742269-20503639.
Az Alapítvány 20 fős:
- 14 alapító,
- 3 fő (kuratórium),
- 3 fő (felügy.bizotts.).
Működését a felügyelő bizottság ellenőrzi, nyílt, ülései nyilvánosak, döntéshozatalra a vezetősége jogosult. Politikai tevékenységet nem folytat, pártokat nem támogat, szolgáltatásaiból bárki részesülhet. Az
Alapítvány kiemelkedően közhasznú civil szervezet, amely az alábbi célokat tűzte ki és rögzítette az alapítói okiratában:
Műemlékvédelem: váraink (Ipolydamásd és Ódamásd vára - Zuvár, régészeti területek és épített örökségünk védelme, megóvása, további turisztikai hasznosítása...
Állat, növény és környezetvédelem: környezetünkben élő őshonos állat és növényfajok, vizek védelme?
(természetvédelmi területeken megelőzés és a károsító tényezők elleni küzdelem...)
Kulturális tevékenység: kultúra és a művészetek terjesztése, támogatása,
Kulturális örökség védelme: hagyományőrzés (régi népszokás újra élesztése és tovább örökítése, népi építészet ,kézművesség és mesterségek őrzése.. tájház, emlékhelyek, történelmi helyszínek be-mutatása...
Szociális tevékenység: időskorúak támogatása, szociális szolgáltatás...
Határon túli magyarsággal és etnikai kisebbséggel kapcsolatos tevékenység (társközségünkkel, a szlovák-magyar kapcsolat ápolása, határon túli együttműködés, kultúra és hagyomány ápolása, munkahelyteremtés elősegítése, vállalkozás létrehozása...
Alapítványunk a helyi Önkormányzattal, az alapítókkal és az önkéntesekkel, a partnerekkel és a támogatókkal egyetértésben igyekszik céljai megvalósítani.
Ipolydamásd várai
Zuvár
Az ásatások és a dokumentumok alapján a Zuvár bizonyult régebbinek. (mintegy 30 x 50 m-es 0,12 ha.) szabálytalan négyszög alakú, a domború hegytetőt kőfal, valamint árkok és sáncok övezték. A falak vastagsága változó: l40-300 cm. Az így védett terület mintegy l00 x l00 m. A legkorábbi leletek a X-XI. századból származnak. A lelőhelyen a XII-XIII. században épült, egyrészes, körítőfallal, sánccal, árokkal védett lakótornyos vár volt, amely még a XIII-XIV. század elején elpusztult.
A Zuvár a márianosztrai Kolostortól mindössze 2 km-re emelkedik, így annak köveit valószínűleg a kolostor építésénél használták fel, - amelyet I. Lajos király 1352-ben alapított.
Sajnos a várra utaló Okleveles adatot nem sikerült még találni. Tulajdonosa, építtetője a környék birtokosa lehetett, aki családja és birtoka védelmére építette az erődítményt.
1281-ben királyi birtokba jutott, s azt mint királyi tulajdont akadálytalanul felhasználhatták a kolostor (ma börtön) köveinek építéséhez. Terepbejárások, leletek gyűjtésekor a Zuvár közelében két Árpádkori település nyomait fedezték fel. A várhoz való kapcsolatuk még nem ismeretesek. (a kutatás, gyűjtés tovább folytatódik.)
Damas / Ipolydamásd vára
A várra vonatkozó adatot 1361-ről ismerünk, ekkor Búza Balázs - első- várkapitányt említik. I. Károly-király 1339-42. között l0 esetben írt Oklevelet a damásdi várban. A korabeli feljegyzések, mint királyi vadászhelynek említik ezt a lelőhelyet. Így feltételezhető, hogy a vadász-kastélyt I. Károly építette.
I. Lajos -király már kevesebbet tartózkodott itt, 1345-1376-között két oklevelet írt a várban.
l405-ben Zsigmond birtokjogi viták miatt figyelmeztette a várnagyot, hogy a nosztrai kolostor remetéit ne akadályozzák a malmuk kijavításában.
II. Ulászló élete tartamára átengedte a várat tartozékaival együtt Kubinyi László budai provizornak.
II.Lajos 1518-ban visszavette, majd a pénzhiányban szenvedő király Deésházy Istvánnak zálogosította el, 1523-ban - bonyolult csere és zálogügyletek végeredményeként - az esztergomi káptalan és a Bakócz Tamás által épített Szűz Mária Kápolna kapta, meg a damasdi várat. Damas, Szob, Letkés, Helemba és Tölgyes falvakkal és a név nélküli pusztákkal együtt.
1525-26-ban Makőfalvi Mihály esztergomi kanonok damasdi tiszttartó volt. Esztergom 1543-ban, Vác 1544-ben török kézre került. Valószínűleg ez időtáj pusztulhatott el a damasdi vár is. Ettől kezdve a törökök uralták a várat és a környező falvakat, így a budai szandzsák összeírásában, mint Tamásvára-puszta szerepel 1562-től.
1581-ben magyarok tiltakozása ellenére palánkot építettek a "kastélyhelyen".
1583-85-ben többször is megtámadták az újjáépített várat és a palánkot, de azt csak a 15 éves háború idején sikerült visszafoglalni. 1594-ben még a törökök lakták, de 1595-ben már Pálffy Miklós főgenerális arról intézkedett, hogy a damasdi kastélyt (várat) felépítése után lássák el katonasággal. (1612-ben a damasdi várkapu helyreállítására 10 tallért utaltak ki. 1610 és 1632. között a lovasok száma: 50, gyalogosok 100, a tüzérek 3-4-en voltak.)
1622-ben a váci várban működő hivatal pótlására létrehozták a Harmincad-hivatalt - tőzsérek vámolására - a damasdi várban.
1626-ban (X.18) Murteza budai pasa elfoglalta ismét a várat, de az év decemberében megegyezett Betlen Gábor és II. Ferdinánd. (Nicolsburgi Béke néhány pontjának módosítása.) E megegyezés feltétele volt, hogy Damasdot a töröknek vissza kell adnia, de a vár valójában csak 1627 tavaszán került vissza a magyarok kezére. Ettől kezdve 1627-ben megkötik a "Szőnyi Békét" ... a törökkel. Ennek ellenére a törökök állandóan a várak környékén leskődtek, - embert, lovat raboltak és fosztogattak, a lakosságot állandóan rettegésben tartották.
A vár közelében D-Dk-re az Ipoly mentén feküdt a középkori falu, amely a vár sorsában osztozott. 1641. július 20.-án a várkapitány távollétét (Bercsényi László) kihasználva a törökök megfélemlítették és megfutamították a vár őrségét, - majd elfoglalták a várat. Eszterházy Miklós nádor levélben tiltakozott Musza budai pasánál a vár elfoglalása miatt, - a Szőnyi Békeszerződés értelmében jogtalan volt, - így azt a törököknek vissza kellett adniuk. A várat azonban - bosszúból - 1641. szeptember 10.-én tőből kiégették.
A közepes nagyságú vár a legveszélyesebb helyen, az "ellenség torkában" feküdt. Fontos szerepet töltött be a török csapatok mozgásának a megfigyelésében.
A szőgyéni /cseh/ várral együtt ellenőrizte a bányavárosok felé vezető utakat, kapitányai jelentéseket küldtek a török csapatmozdulatokról Pálffy főgenerálisnak. De jelentős szerepet töltött be a tőzsérek szabad útjának biztosításában is. A harmincadhivatal vámja is fontos bevételt jelentett a királyi kamarának!
A várat körül vevő fal alaprajza (1617)
